Amióta visszajöttünk “hotelezni” mindketten úgy érezzük szerencsénk van, bármennyire is tartottunk az egésztől. Bár a nyári szezon extrém hosszú, 7 (!) hónapos, mégis úgy gondoljuk, hogy túlélhettő, heti 2 fix szabadnappal. Így nekünk a szombat-vasárnap, az új “hoteles” időszámítás szerint a kedd-szerda. Ilyenkor mindig reggel beszéljük meg, mit is főznénk, ennénk aznap. Valamiért rettenetesen megkívántuk… Tovább »

Őszintén meg kell mondanom, nem rajongok az édesburgonyás ételekért. Amit még hajlandó vagyok megenni az igazán jól elkészített sült batáta. Így megint kikerekettek a szemeim, mikor G. nekilátott sütni-főzni. De persze hagynom kell érvényesülni a konyhában őt is. Így azzal nyugtattam magam, hogy lesz benne bab és szárzeller, max. csak azt eszem meg. Természetesen hálás… Tovább »

Régebben nagyon levesesek voltunk, aztán az utóbbi időben valahogy elmaradtak – nagyon ritkán eszünk. Aztán egyszer csak G. mondta, levest főz. Bablevest ananásszal és chilivel. Tessék!? Hülyén néztem rá… Aztán persze ráhagytam, hogy alkosson, mert ettünk már jó pár kombót, ahol furcsábbnál furcsább hozzávalókat párosítottunk – és mégis remekül működnek együtt, csak nem köztudottak. És… Tovább »