Angliáról mindig az a közhely járja, mennyire esős. Amióta itt lakunk Bécsben, minden nap rácsodálkozunk a szélsőséges időjárásra. Kora reggel elindulni a kellemes 10 fok körüli hőmérsékletben dolgozni, majd munka után szakadó esőben, szélben és hidegben haza sétálni nem kellemes. Vagy épp fordítva, ha szerencsénk van. Tapasztalatból írjuk, hogy csapadékosabb és kiszámíthatatlanabb az időjárás, mint… Tovább »

Ahogy átköltöztünk Bécsbe, szembesültünk újra a valósággal: rengeteg cuccunk van, amit az évek alatt felhalmoztunk és szükségünk sincs rá. A ruhákat átválogattuk és mindet eladományoztuk. Voltak kacatok, amiket kidobtunk. És volt rengeteg könyvünk, aminek nagy részét már olvastuk, vagy ami több példányban volt meg, vagy pl. olyanok is, amiről tudtuk, hogy mi sosem fogjuk elolvasni…. Tovább »

Az ázsiai konyha szerelmesei előszeretettel készítenek és fogyasztanak szejtánt, tempehet és tofut. A tempeh eredetileg Indonéziából származik, egy hagyományos szója termék. Mint a tofu, a tempeh is szójababból készül,  nemes penésszel fermentálják, de magasabb a fehérje-, rost- és vitamin tartalma.  A fermentálás után természetes antibiotikumokat is tartalmaz, szóval a tévhitek ellenére szuper egészséges! A soba… Tovább »

Imádom a szakácskönyveket. Így egyszerűen. Már kis koromban is örömet okozott a szakácskönyvek lapozgatása, a szép színes képek nézegetése. Mindig arról álmodoztam, hogy egyszer majd a sajátomat fogom így lapozgatni.  Az első saját szakácskönyvem, amit egy antikváriumban vásároltam Stahl Judit: Büntetlen örömök c. könyve volt. Olyan “trendi” volt a kis story-kal, szép fotókkal, receptekkel.  Mivel… Tovább »

Pár nap szabadság után főnökasszonyunk tegnap este vadul integetett a hotel előtt, hogy menjünk arra Mangóval. Eddig úgy véltünk, hogy különösképp nem szereti az állatokat, bár inkább csak közömbös velük; de boldogan mondta, hogy végre van a konyhán egy óriási combcsont, amit már az egyik szakácsunk be is csomagolt Mangónak. Amíg a kutya a csontjával… Tovább »

Egy gasztroblogger életében vannak pillanatok, mikor szembesülnek azzal, hogy igen, ezt az ételt már lefőztük, fotóztuk, de a fotó csak hetek, hónapok vagy akár egy év múlva kerül újra elő… Vagy igen, lefőztük, fotóztuk, megírtuk, beszerkesztettük, csak éppen a közzététel gombra felejtettünk el kattintani… Ez a sós snack az előbbiek táborát erősíti. Egy évvel ezelőtt… Tovább »

Itt Ausztriában megszokott, hogy kis bódékat állítanak fel az idény gyümölcsöknek és zöldségeknek. Tavasszal spárgát, majd nyáron barackot és cseresznyét, ősztől tököt és articsókát lehet vásárolni, a pénzt pedig egyszerűen bedobjuk a perselybe. Itt működik. És mint írtuk már korábban is, imádjuk a spárga szezont! Egyszerűen rákattantunk; és most már mindegy, hogy fehér vagy zöldspárgából… Tovább »

Ez az egyik kedvenc ételünk, elég sokszor elkészítettük már, de valahogy csak most írunk róla itt a blogon. Talán ez volt az első étel, amihez sáfrányt használtunk; imádjuk azt a különleges ízvilágot, amit az ételeknek ad. Quinoaként most kivételesen színes quinoát használtunk, de nyugodtan elkészíthető a “hagyományos, fehér” quinoából is. Mi már ettük így is,… Tovább »

A kávé függőségemről írtam már, nem 1x. Nem ragoznám. Azért még zárójelben hozzátenném, természetesen mindent csak mértékkel; napi 2-nél többet nagyon ritkán iszom. Kávéhoz dukál a kávés sütemény. Íme egy vegán mokka szelet, aminek tésztájába még egy kis natúrtofut is csempésztünk. 20 x 20-as formához: A tésztához 60 g natúrtofu 30 g kesudió 120 g… Tovább »

Ha társaságban vagyunk óhatatlanul is mindig feljön a vegánoknak szegezett örök kérdés: “Akkor mit is esztek egyaltalan?”  Erre szoktam mosolyogva válaszolni “Mindent, amihez kedvünk támad!” És higyjétek el, tényleg így van – bár aki olvassa a blogot látja és tudja. Eszünk hamburgert, hotdogot, chilis babot, tofu bacont, vagy hortobágyi “húsos” palacsintát. Én amit a vegán… Tovább »