Kicsit eltüntünk, nem posztoltunk, nem írtunk. Ennek egyetlen oka van, nyaraltunk. Nyaralunk még most is; de már hiányoztok, úgyhogy kedveskedünk Nektek egy bejegyzéssel. 🙂
Az elmúlt pár napot a magyar riviérán töltöttük; 5 napot Alsóörsön az Evernessen. Maga a feszt környezet- és egészség tudatos, kicsit spiri, érdekes workshopokkal, előadásokkal, különböző mozgásformákkal, na meg koncertekkel. Szeretünk ide járni: a programok színesek, a Balaton 5 lépésre, kedves emberekkel.
A fesztiválra kiköltözött a Vegan Food Fest, így volt miből válogatnunk! Pontoztunk és kritizáltunk; bár be kell vallanom, kevés dolog volt, amibe bele tudtunk kötni.
Magyarország első számú vegán étterme. Azaz pontosan egy jó ideje már 2 éttermük is van Pesten. Párszor már kipróbáltuk őket, bár helyben, asztalukhoz csüccsenve még sosem ettünk itt. Mindig csak gyorsan beugrottunk és elvitelre kértünk ezt-azt.
Az Evernessre két standdal is érkeztek – ettünk itt is – ott is. Amit kipróbáltunk:
- falafel: hibátlan. “Ajánlásra” próbáltuk ki; azaz szeretjük megkérdezni a “másik felet”, mi az ami friss, vagy amit tényleg jó szívvel ajánlanak. Pont olyan volt, amilyennek lennie kell.
- hagymalekvárral töltött szendvics: tökéletes! Nem vagyunk oda a fesztiválos szendókért; ki tudja mióta áll már a pultban… A szendvics, kb. 60%-ban előre elkészített, azonban óriásit dobb rajta, hogy pakolnak még bele vegán sajtot és hagymalekvárt, majd az egészet frissen sütik meg vaslapon. Szuper, hogy fel lehet dobni egy sajtos szendvicset egy kis pikáns lekvárral, forrón… ahogy a sajt olvad és nyúúúlik… mennyei!
- gyros tál: klasszik szójacsíkokból készült “hús”, isteni sült burival (mindig sikerült frissen és még melegen kifogni) és salival; természetesen csípőssel mindig jól megkentük. Amibe bele kötöttünk: a “hús” inkább brassói jellegű volt, mint gyros “hús” – de ha annak adták volna el, tökéletes lenne.
- isler: ezer éve nem ettünk, legalábbis amióta vegánok vagyunk biztos, hogy nem. Ez pedig kifejezetten finom! Tönkölylisztből készült, nádcukorral édesített, karob bevonattal. Én mellékízeket nem éreztem – értem úgy, hogy nem klasszik fehér lisztes, cukros, gej ragacsos valami. Célját pedig elérte, nem kívántam már utána semmi édeset, kielégítette minden igényünket!
- fagyik: Komolyan mondom, tudnánk még dícsérni az égieket, hogy nem kell nélkülöznünk fagyi ügyben sem! Örülök, hogy itthon vagyunk és végre ehettünk majd’ minden nap fagyit az Evernessen is. Sokféle fagyiuk van; és amiket kipróbáltunk: karob (csoki – icipici “más” ízzel, mint az “eredeti csokifagyi”), citrom (citromból), csokis keksz (mindenmentes élvezet!), pisztácia (nem, nem fogyott ki); és amitól rettegtem hogy kifogy: a sós mogyoróóó – vigyázat addiktív. Na már most muszáj leszögeznünk, hogy nálunk a klasszik mogyoróvaj is secc perc alatt fogy el – mindenki eszi a családban, még a kutya is! Egyszer kellett kipróbálni és mindig kértük – természetesen alulra, hogy utoljára együk meg, mert ugye a legfinomabb falat mindig az utolsó. 😉
Pont: 5/5
(Eredetileg csak 4-et akartunk adni a “brassóis” jellegű gyros “hús” miatt, de nem tudtuk megtenni, mert minden más tökéletes volt náluk!)
G. óckodott tőle, mondván “kicsi a burger”. 4 nap kellett hozzá, mire belátta, muszáj mindent kipróbálni; kipróbáltuk! Leszögezem, nem kicsi, nem tudtam megenni! 🙂
Thai burgert ettem. Miért? Mert földimogyoró szósz van benne! Annyira kiérezni sajnos nem lehetett, persze nem mindenki ilyen bolond mogyivaj vagy szósz függő mint én. 😀
G. rántottsajt burit evett. Na ez kérem szépen, brutál jó! Nem voltam régen sem egy nagy rántott sajt fan, de ez egy az egyben olyan, mintha “igazi” rántott sajt lenne a buriban! Nem tudunk igazából rá mit írni, nem tudjuk kiemelezni; csak annyit tudunk mondani, hogy próbáljátok ki és vállaljuk a garanciát (ha mienk lenne a felelősség), ha nem ízlene, de nem így lesz! 😀
Pont: 5/5
Mosolyognom kell, de tényleg így van: G-ben megint kételyek voltak, “kicsi a pizza” címszó alatt! Persze megértem; olyan típus, aki ha kipróbál valamit, és bejön akkor marad annál. Emlékszem, pl. amikor összejöttünk, és étterembe mentünk, az esetek 90%-ban rántott sajtott kért, mondván tudja milyen, szereti, így nem fog csalódni. Igen ám, de mi van akkor, ha kicsi a pizza, de finom és lemaradsz róla, mert nem kóstolod meg?! Rendeltünk. 🙂 Ő magyarosat és verdet (rukkolával, friss és aszalt parival, pestoval megkenve). Éhessek voltunk, sokat vártunk, de ismét megérte! Egyszerűen nem értem! Nem azért mert vegánok vagyunk, de mi az, hogy már megint nem tudunk negatívat írni?! Nem vagyok pizza fan, de én másnap el voltam keseredve, hogy reggel 8-kor nem voltak nyitva és nem tudtam magyaros pizzát reggelizni. Elmondtam ezzel mindent?! Ki az aki pizzát reggelizne? Brutál! Kemencében sült, isteni fűszerezésű, csípős magyaros pizza, vékonyka tésztával! “Idevele, de azonnal” kategória! De meg volt 2x is: egyik nap itt vacsiztunk, másnap reggeli helyett itt ebédeltünk!
Pont: 5/5
We love it! De nagyon! Szép burgerek, tacok, hot dogok, burgonyák, igényes kis papír tálcán. És jó nagy adagok, gazdagon megtöltve minden, minden földi jóval; úgy ahogy az a nagy könyvben meg van írva! Gyerekek! Most még komolyan mit írjunk?! Hogy menjetek és próbáljátok ki?! Hogy finom?! Hogy brutál finom?! Hogy szép, emberségesen nagy adagok, hogy még Apám se kérne repetát, mert úgy isten igazán jól lakna?! Hogy végre ettem jackfruitot, mert a tacomba az volt a szósz?! Petíciót, hogy a Donalds-ok helyén Vegan Love legyen, mert a mindenevők is ezt fogják enni?! Alap, kötelező mindenkinek!
+ 1: Alsóörsi lángosos
Jó pár héttel ezelőtt kilátogattunk egy streetfood fesztiválra még otthon, Ausztriában. A vegán felhozatal finoman kifejezve is gyér volt – ezért bejegyzés sem született róla. Bár roppantul megörültünk a magyar lángososnak, csalódnunk kellett: a lángos tésztájába natúr joghurtot is tettek, hogy “jobban és gyorsabban felfusson az élesztő“…
Ha már Balaton, nem mehetünk úgy haza, hogy nem ettünk egy igazi fokhagymás lángost. Így hát felkutattunk egyet. Igaz, hogy kérdeznünk kellett mindenhol, hogy mi van a tésztában; és valóban sok helyen már tesznek bele joghurtot, rátaláltunk a Parti-Faló nevezetű igényes kis büfére, ahol a tésztába csak burgonyakeményítőt tesznek pluszba. Öröm-boldogság, megvolt a lángos is! Hál’ istennek finom, békebeli és nem zsírban tocsogó finom lángost ettünk!
Pont: 5/5
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: